Arcdiagnosztika

Rádióban, ugye mondtam, hogy nem ciki az férfiként sem, nőként meg főleg nem, hogyha valaki szebb akar lenni, tetszetősebb akar lenni, ugye nagyobb önbizalma lesz az embernek azáltal, hogy olyan dolgot kijavítat magán, ami addig nem tetszett, sikeresebb lesz azáltal, hogy több önbizalma lesz, boldogabb lesz az élete, tehát mindenki igazából nagyon-nagyon jól jár. Erre rengeteg módszer van, nagyon-nagyon sok minden van, amivel már tényleg a plasztikai sebészek el tudják ezeket végezni, hihetetlen gyorsasággal és elképesztő eredményeket produkálva. Ezzel kell foglalkoznunk minden szerdán, itt a Vörösmarty Rádióban.

Dr. Szabó Szilárd plasztikai sebész a szakértő vendégem. Köszöntelek, szia! – Én is köszöntelek, szia! Örülünk, hogy itt vagy ismételten nálunk a rádióban. Érkezett kérdés. Egyik ismerősöm, hölgyismerősöm kérdezte, hogy olvassa egy csomó helyen, hogy arcdiagnosztika. És rengeteg mindent olvasott róla, rengeteg információ. És igazából nem áll össze a kép, hogy mi a franc az az arcdiagnosztika. Mondta, kérdezzem már meg, mert úgy érdekli, és annyira jól hangzik, hogy valaki mit tudom, átnézi nagyítóval a bőrét, kielemzi, hogy mit tudom, zsíros, tág a pórus, össze kéne húzni, vagy ennél komplexebb, és sokkal mélyebbre menő dolog ez?

Az arcdiagnosztika egy egész komplex dolog. Nyilván más helyen más-mást akar, hogy mi ez. Részben a szakmai tapasztalaton sok múlik, azokon a műszereken, amiket használunk a diagnosztika alapján, illetve hogy milyen szakmák azok, amik részt vesznek a megoldásban. Tehát, hogyha ezek így összeállnak, akkor én azt gondolom, minden szolgáltatónál, minden plasztikai sebésznél, bőrgyógyásznál más-mást akar egy kicsit az arcdiagnosztika.

Kíváncsi lennék, akkor ez hogy működik, mondjuk valaki elmegy arcdiagnosztikára egy plasztikai sebészhez. Nyilván vár a váróban, sorra kerül, bemegy, mi történik utána, hogy leül egy gép elé, vagy tényleg így nagyítóval nézitek át először? Hogy van ennek a folyamata, hogy képzeljük el?

Hát a klasszikus, amikor plasztikai sebészeti arcdiagnosztikáról beszélünk, akkor általában mi, sebészek, nem annyira a bőrfelszínnel foglalkozunk – nyilván azzal is –, de inkább a mélyebb dolgokkal. Tehát a klasszikus arcdiagnosztika lehet akár egy megtekintés alapján is, ami azt jelenti, hogy megnézem, hogy milyen változások következtek be az arcon. Én nagyon szeretem, amikor van arról információm, hogy ez milyen volt régen. Tehát ha valaki mondjuk hoz magával egy ilyen fotót, ahol nagyon tetszett magának pár évvel azelőtt, mondjuk ballagáskori fotót, és így tovább, meg lehet nézni, hogy mi volt az, amit elvitt az idő. Az arcnak van egy korral járó involúciója, visszahúzódása tulajdonképpen, ami azt jelenti, hogy a csontok ugyanúgy, mint ahogy a gerincben van oszteoporózis, ugyanúgy az arcon is fogy a csontszerkezet. De gyengülnek az izmok is, a kötőszövet megfogyatkozik, és itt a gravitáció hatása is jelentős, illetve a mimikai mozgások által okozott ráncok is jelentősek. Tehát egy klasszikus, megtekintés alapú arcdiagnosztika tulajdonképpen abból áll, hogy megnézzük, mit vitt el az idő, és megpróbálunk fölépíteni egy ilyen terápiás tervet, ami ezt vissza tudja hozni.

Ha ebben kozmetikus is szerepet játszik, akkor megszoktuk, hogy nálunk van egy ilyen, hogy akkor tulajdonképpen átbeszéljük a kozmetikussal, hogy mi a protokoll, mi az, amit használ, milyen hatóanyagokat, milyen koncentrációban, mi a napi protokollja, és tudunk rá olyan protokollokat összeállítani, ami már orvosi alapon működik, és ami az ő bőrére van szabva.

És hát épp tegnap érkezett, és most csomagoltuk ki, jött egy nagyon klassz diagnosztikai... – Igen, így vannak ilyen gépek. – Igen, igen, igen. Tehát van most egy olyan diagnosztikánk, ami 12 paramétert vizsgál az arcon, nem csak lefotózza különféle UV-fénnyel, egyéb fényekkel, hanem egy konkrét objektív számot is rendel mindenhez. Tehát meg tudom vizsgálni, hogy a pórusok milyenek, milyen a pigmentszerkezet, milyen a faggyúmirigy rajta, mennyire olajos, mennyire vizes a bőr, és így tovább. És ebből tudunk csinálni egy pókhálóábrát, ami azt jelenti, hogy látjuk a standardet, mondjuk vegyük ötvennek, és látjuk, hogy az adott paraméterben az adott páciens hol tart, tehát rosszabb vagy jobb, mint az átlag. Ebből kirajzolódik egy összkép, és tulajdonképpen kiugrik az, hogy most ő azért néz ki fáradtabbnak, idősebbnek, mert mondjuk a pigmentfoltjaival, vagy a ráncaival, vagy a pórusaival, vagy a bőrfelszínnel kéne valamit kezdenünk. – De durva. – És így tudjuk meghatározni a terápiás tervet, hogy pontosan melyikek azok, amik kilógnak a sorból.

Az igen, tehát ezt úgy képzeljük el, hogy leül az ember a gép elé, ugyanúgy mint most, laikusként, mint egy szemvizsgálatnál, hogy ráteszi az álcsúcsát valamire, és akkor ez konkrétan körbefotózza, körbevilágítja mindenféle fénnyel, utána ugye ez kielemzi a pórusokat, a bőrnek az összetételét, stb., és megmondja, hogy mi a fő gond, mit lehet javítani, mit kéne megcsinálni, megjavítani rajta – tehát ezt így képzeljük el igazából, hogy ki jön belőle egy ilyen eredmény. – Igen, igen. – És akkor te elmondod a reális lehetőségeket, igen, ezen ennyit tudunk, ezen annyit tudunk javítani, és akkor ennek ez lesz az eredménye, ennek pedig az. Tehát látja a páciens, hogy mit kap érte.

Igen, és én mindig a harmóniára törekszem, és nagyon fontos, hogy tényleg azt kezeljük, ami kilóg a sorból. Tehát amikor a sima, megtekintéses vizsgálat van, akkor is az az első, hogy megnézzük, mi az, amitől ő most mérgesebbnek tűnik, idősebbnek tűnik, szomorúbbnak tűnik, tehát mi az, amitől nem elég vonzó, és azon próbálunk segíteni, és akkor tulajdonképpen kialakul egy harmonikus összkép, mert az nagyon visszás, amikor valakinek van egy 30 éves arca, mondjuk egy 60 éves nyakkal például. De ugyanezt mondhatnám arra is, amikor valakinek gyönyörű, sima bőre van, de ehhez mellette más nem illik. Ez a jelenség néhány közismert, idősödő közszereplőnél is megfigyelhető, amire persze számos oka lehet – lehet, hogy éppen nem jut rá idő vagy figyelem, vagy nem tulajdonítanak neki akkora jelentőséget. Pedig nagyon fontos, hogy tényleg azt kezeljük és tegyük harmonikussá, ami kiadja a kerek egészet.

Hát szerintem egy 40 évesnek tűnő arc, nyak, bőrfelszín sokkal jobban néz ki, mint ha valakinek egy 30 éves arca mellett van, mondjuk, egy 50-60 éves bőrminősége, vagy nyaka, vagy ilyesmi. Tehát ezért fontos ez a komplex megközelítés, meg ezért fontos, hogy tényleg azt kezeljük, amit kell. És a másik egy nagyon fontos dolog: nincs egyetlen olyan kezelés, ami megold minden problémát. Tehát az öregedés egy komplex folyamat, így van, és ezeket mind-mind kezelni kell, és nyilván azt érdemes kezelni, ami kilóg a sorból, vagy amelyik a leginkább visszatartja az összképet.

Igen. Mindig elmondjuk a műsorban, hogy nem szégyen férfiaknál sem ez a fajta dolog, hogyha valaki elmegy és kezelteti magát, és mondtad, hogy egyre több férfi páciens jelentkezik nálad is, kollégáknál is, különböző kezelésekre. És tényleg, amit említettél, visszatérve az arcdiagnosztikára, hogy olyan banálisnak vagy egyszerűnek tűnő dolgok, mint mondjuk a pórusoknak a tágsága, vagy éppen a nem feltétlen tág mivolta, rengeteget tud változtatni, ilyen egyszerű dolgok is az embernek a kinézetén, tényleg az egész megjelenésén. És pontosan ezért jók ezek a gépek, mert mindenféle kedveskedés nélkül, a matematikát és a tudományt alapul véve tudják megmondani, akár tetszik az eredmény a páciensnek, akár nem, hogy bizony-bizony, ezen javítani kell, még ha nem is gondoltad volna. És akkor lehet, hogy pont attól a dologtól beszéltek le, amire gondolt, és mindenképpen meg akart csinálni, de orvosilag és a gépben lévő tudomány által megmutatod, hogy figyelj, ezáltal sokkal nagyobb eredményt el tudnánk érni, mint amit te gondoltál, egy másik fajta kezeléssel, beavatkozással.

Van egy nagyon klassz előnye, hogy nem az van, hogy most megmutatom, hogy így nézett ki előtte, így nézett ki utána, és akkor most képzelje bele – hanem ezek objektív paraméterek. Tehát vissza tudjuk nézni a kezelés eredményét, vissza tudjuk nézni, hogy az ő pókhálóábrája hogyan változik az idővel, a kezelések hatására, hogyan zsugorodik tulajdonképpen a problémáknak a tárháza, vagy a problémáknak a listája. És az, ami megnyugtató, hogy a mögött tudomány van. Azért mondom ezt, mert olyan világot élünk, amikor az áltudomány – azt látom, hogy az áltudomány – mindenféle területén jelen van az orvoslásnak, főleg a szépségiparnak, mindenféle csodadologgal, csodakezeléssel, csodagéppel, amit már otthonra meg lehet venni, vagy olyanok alkalmazzák, akik mondjuk nem orvosok, és mindenféle csodát ígérnek. Itt azért tudományos módon, evidence-based módon történik a plasztikai sebészetben ezeknek a feltérképezése, illetve hát annak a kezelése is, hogy azért köszönő viszonyban legyen, amit ígértek, a várható és a kapott eredmény. Ez egy nagyon-nagyon fontos és mindenképpen megnyugtató dolog.

Hány éves kortól érdemes mondjuk elkezdeni az arcdiagnosztikát? Most, ha nézzük a férfiakat, nőket, érdemes külön választani, differenciálni, vagy van egy életkor, amikortól toljuk neki, vagy amikortól úgy érezzük, legyünk akár tizenévesek, hogy elégedetlenek vagyunk?

Na, amikor kialakul az érdeklődés, tehát nem feltétlen elégedetlenség van rajta. Az ember néha szereti így megnézni, hogy akkor most hogy áll, és hú, de jó, most fiatalabb vagyok, mint a korom, vagy idősebb. Nem feltétlenül kell egyből foglalkozni vele. A fényvédelem nagyon fontos, nagyon korán, tehát azzal lehet a legtöbbet tenni, meg mondjuk ugye a 20-as évek elejétől, 30-tól mondjuk egy kis hidratálás mindenképpen, de hogyha az ember vigyáz a bőrére – itt mondom elsőként a fényvédelmet, meg a hidratálást, meg ilyenek, tehát semmi extrára nem kell gondolni –, akkor nagyon el lehet húzni azt az időt, amikor tényleg kell is már valamit csinálni.

És ez a gép, mondjuk, hogy tökéletesen feltérképezi ezeket, tehát ebben azért nagyon-nagyon komoly tudomány van, mert gondolom egy ilyen gépnek azért elképesztő ára is van, azért tényleg egy ilyen gépet beszerezni, meg beüzemelni. – Hát meg ugye megtanulni kezelni. – Mert azért nem úgy van, hogy az orvos nagy tudású ember, de azért nyilván ennek a kezelése, meg értékelése gondolom egy külön tudomány vagy tanfolyam elvégzését igényli, nem?

Hát most ráállunk arra, hogy protokollokat csinálunk, tehát a szkennelés alapján próbáljuk azt, hogy minél inkább személyre szabott legyen, de valamennyire egységes is, mert úgy tudjuk majd mérni az eredményeket. Tehát magyarul megpróbáljuk azt, hogy a 12 paraméternek az eredményei alapján kialakítsunk egy többé-kevésbé egységes protokollt, ami lehet lágyabb kozmetikai kezelésekből, gépi kezelésből, vagy akár injekciós kezelésekből.

Említettük már az elején, hogy ezek a gépek mit tudnak mérni. Még egyszer mondjuk el, mert gondolom a hallgatóink nagy része is elfelejtette, rengeteg dologról beszéltünk, hogy mi az, amit ezzel a géppel, az arcdiagnosztikával mondjuk meg lehet állapítani. Tehát milyen eredményeket adhatunk, mit mér?

Hát a teljes listát most még nem tudom, tegnap csomagoltuk ki, tegnap csak gyönyörködtünk benne, mert nagyon klassz érintőképernyő van rajta, meg tényleg lehet nagyítani az adott területet, rá lehet fókuszálni külön területekre, elemezni – teljesen klasszak a lehetőségei. De a pórusokat, a bőrfelszínt, a bőr rugalmasságát, az olajteltséget, a vízteltséget, hogy mennyire van, akkor a faggyúmirigy mennyiségét, a mélyebb pigmenteket – most ez az, ami hirtelen eszembe jut, lehet, hogy a következő alkalomra összegyűjtöm, és akkor tényleg elmondom. De nagyjából így körülbelül ezek voltak.

Nem feltétlen könnyű. Mondtad, ha már a bőrnél tartunk – ugye főleg a bőr felszínünket, és a bőr, mondjuk így, egészségét, meg az adott életkorhoz viszonyított pozitív vagy éppen negatív irányú állapotát vizsgálja. Ugye a bőrünk védelmében – mondtad, a napvédelem nagyon fontos télen-nyáron, ezt szokták mondani a bőrgyógyászok, hogy télen-nyáron. Sőt, akár a lakásban is, mert a kék fény az nagyon jön a LED-lámpából, a monitorból, mindenhonnan, és az ugyanúgy terheli a bőrt.

Mondtad, hogy elképesztő módon a fény, a napfény elképesztő módon öregíti az arcbőrt. Hallottam, hogy legalább annyira, mint a dohányzás. Ez tényleg így van egyébként? – Igen. – Olyan szinten, hogy ez ellen tudunk védekezni. Nyilván a dohányzás ellen az tud az ember, hogy leszokik, vagy éppen leteszi, de a fény ellen pedig hát ki kell mennünk az utcára. Ez ellen pedig mindenképpen egy 15–50-es krémmel akkor nem áll, hogyha van nálunk. – Hát az 50-es az biztos, hogy véd rendesen, igen. – De tényleg érdemes, hogyha valaki sokat van monitor előtt, vagy LED-lámpa előtt, ott is érdemes megvédeni valamilyen szinten az arcbőrt. Fényvédővel nyilván nem az 50-essel akkor, de ott is érdemes figyelni rá.

Gondolom, megfelelő, amit a hétköznapi ember meg tud tenni: megfelelő kozmetikum használata, tehát olyan hidratáló krém, aminek van valamilyen hatása is, gondolom az sem egy mellékes dolog. Meg szokták mondani csodaszerként – lehet, hogy erről beszéltünk, de itt vagyunk, nyilván megkerülhetetlen a kollagén. Ugye most mindenki kollagént iszik, kollagénes zacskókkal rohangálnak a lányok, fiúk is kollagént isznak, csodákat mesélnek róla, hogy fájt az izmom, ízületem, mert mondjuk 200-zal száguldottam, egy hét alatt itt formába jöttem, úgy nézek ki, mint, mit tudom én, 18 éves. Szóval a kollagén tényleg ekkora csodaszer, vagy érdemes, vagy elhagyható azért?

Szükség van kollagénre, hialuronsavra, szükség van az egész kötőszövet összetevőire. Egyébként meg a hialuronsav mindenhol a szervezetben szükséges. Én magam például szedek hialuronsav kapszulát. Tehát lehet venni külön ilyen kapszulát. És nem feltétlen a bőrminőség miatt, hanem az egész szervezetre jó hatással van.

Az mire hat még egyébként a hialuronsav? Tehát izmok, ízületek? – Hát a nemi szervekre is például, tehát ami most egy csomó tanulmányt így olvastam ezzel kapcsolatban, de például igazolták azt, hogy a hüvely falának a vastagsága és érzékenysége nagy mértékben befolyásolható, illetve az ízületeknek, a porckorongoknak a teltségét is, tehát nagyon-nagyon sok mindenre tulajdonképpen az egész szervezetben a hialuronsav hasznosodik.

Vízivás, szokták mondani, mostanában ilyen nagyon nagy divat lett szintén – hát szerintem mindenkinél látni kulacsot, flaskát, mit tudom, butykost, demizsont, amikor lehet, hogy más van benne, és most szigorúan az ivásnál a vízre gondolunk –, ugye, hogy a vízivás is állítólag csodásan hat a bőr textúráján, összetételén. – Hihetetlen. Az nagyon kell, tehát a víz az nagyon kell, ugye minél több vizet iszunk, annál jobban a salakanyag tud távozni, tehát ez teljesen jó, főleg ha valaki fogyókúrázik, vagy intenzíven fogyókúrázik, akkor különösen fontos, hogy a mérgező anyagok távozzanak.

Mi van még esetleg, ami fontos mondjuk a bőrünk minőségének megőrzése szempontjából, amiről nem beszéltünk? – Pihentél? – Pihentél? Ugye ebben én hiteltelen vagyok, megmondom őszintén, te nem tudom, hogy... – Én se tolom túl, sajnos, de sokkal többet kéne pihenni. De nagyon fontos az is, tehát azt is igazolták, hogy a vízfogyasztás, a fényvédelem, illetve az, hogy az ember kipihenje magát, nagyon-nagyon fontos. – Igen, az alvás.

Rengeteg ismerősöm van, hogy rögtön tényleg atomot robbanthatsz mellette, ő alszik, és két perc alatt képes elaludni, én pedig ez a tipikus rossz alvó vagyok, ez a kattogó, nagyon nehezen elalvó típus, de ugye korán kell kelni a munka miatt, 4:30-kor. Tehát igen, szintén talán az egyik legfontosabb – sőt, lehet, hogy a legfontosabb – a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás, és ugye ha ezek megvannak, stimmelnek, akkor tényleg az ember rengeteget nyer ezzel.

Még nyilván ugye az alkoholizálás, a dohányzás mérséklése, elhagyása, az is azért nagyon-nagyon fontos. Az alvás egyébként hormonális szinten is belenyúl, és a hormonok nagyon sok mindenért felelősek, tehát ha az ember kipihenti magát, teljesen más lesz a hormonegyensúlya.

De lényeg az, hogy a beszélgetést lezárva, ha valaki úgy érzi, hogy az arcát meg szeretné vizsgáltatni, hogy tényleg a bőrminőség és nagyon sok paraméter milyen legyen, bármilyen korú, bármilyen nemű, vagy elégedetlen valamivel, akkor tényleg már a plasztikai sebészetben vannak olyan eszközök, mint ez az arcdiagnosztikai gép – lehet, hogy ennek van hivatalos neve, nem tudom –, amivel meg tudják mondani objektív módon, elfogulatlanul, lehet, hogy a páciensnek tetsző, vagy nem tetsző módon, hogy mi a fő probléma, mi az, amit érdemes megjavítani azért, hogy fiatalabb legyen, szebb legyen, vonzóbb legyen a külseje. Ezt így kijelenthetjük talán a beszélgetés végén.

Én köszönöm szépen, hogy itt voltál, és jövő héten akkor ismételten várlak vissza itt a Vörösmarty Rádióban. Nektek pedig köszönöm, hogy itt voltatok velünk a Facebookon. A Vörösmarty Rádió pedig folytatja, megyünk.