A Vörösmarty Rádió FM 99,2 reggeli adásában Schéda Zoli ezúttal Dr. Szabó Szilárd plasztikai sebésszel, a Face and Soul Arcklinika alapítójával és a műsor szakértő vendégével beszélgetett a legmodernebb arcfiatalító és helyreállító kezelésekről. Szó volt arról, hogy a modern bőranalizáló készülékek objektív, számszerűsített képet adnak a bőr állapotáról – a pórusok tágasságától a pigmentfoltokig és az érhálózatig –, és akár előre is jelezhetik, hol alakulhatnak ki elváltozások a következő években, ám a végső döntést mindig a szakorvos hozza meg, a gép csak segítséget ad. Kiderült, hogy a népszerű gépi kezelések – mint a frakcionált lézer vagy a rádiófrekvenciás készülékek – mindegyike a bőr saját öngyógyító, regeneráló képességét használja ki: egy kontrollált, apró ingerrel indítják be a kollagénképződést, és a cél, illetve a páciens igénye határozza meg, melyik módszer és milyen intenzitás a megfelelő. Szóba került az is, hogy ezek a kezelések jellemzően napmentes időszakban, ősztől tavaszig javasoltak, és a felépülés – az intenzitástól függően – néhány naptól akár két hétig is tarthat. A beszélgetés végén szó esett arról, hogy a jövőben várhatóan tovább csökken az invazív műtétek szerepe, és egyre inkább a kevésbé megterhelő, gépi vagy akár szájon át szedhető megoldások kerülnek előtérbe. Az olvasó megtudhatja, hogy egy alapos bőranalízis és egy személyre szabott kezelési terv segíthet abban, hogy lépésről lépésre, biztonságosan jussunk el a szebb, egészségesebb bőrhöz.
Tehát ugyanolyan, hogyha valaki később visszatér, akkor pont ebben a helyzetben, pont ilyen körülmények között tud újabb fotót csinálni, ahol szeret összehasonlítani a kiindulási állapotot az eredménnyel, illetve a diagnosztikában is nagy segítséget ad. Mondjuk azt, hogy a gép mondja meg, hogy milyen kezelést csináljunk – nyilván javasol valamit, de azért nem szabad csak a gépre hagyatkozni.
Szóval, közvetítésünk, látom, hogy most indult el a Facebookon – arról beszélgetünk Dr. Szabó Szilárd plasztikai sebésszel, hogy vannak már nagyon-nagyon komoly, modern technikával létrehozott gépek, amelyekbe, hogyha az ember fixen belenéz, az orvos beállítja, hogy milyen úton-módon fényképezze le, és ezek megmondják az eredményt a bőr textúrája, a különböző állapotok kapcsán – hogy vízhiányos-e, tágpórusú-e, és hogy esetlegesen mi az, amit javítani kellene. Nyilván, ahogy említette, a gép javasol egy kezelést, az értő, hozzáértő orvos, plasztikai sebész, vagy ezzel foglalkozó szakember pedig elmondja, hogy igen, ezt mindenképpen érdemes megcsinálni, lehet, hogy nem akkora mértékben, mint a gép mondja, vagy éppen idézőjelben drasztikusabb mértékben, és hogy mi az, amit még meg kellene csinálni. Mik azok, amik általában előjönnek egy ilyen elemzéskor, amik mondjuk ilyen népbetegségnek számítanak az arcon, idézőjelben?
Ez igazán különféle paramétereket, vagyis különféle minőségeket néz: ilyen például a pórusok tágassága, a felszínes és a mély pigmentfoltok, az, hogy hogyan áll az érhálózat az arcban, milyen a bőr rugalmassága, a vízteltsége, mennyire zsíros esetleg, hol van a faggyúmirigy, sőt van olyan megvilágítás is, amivel azt is látni, hogy a pattanást okozó baktériumok hol helyezkednek el a bőrben. Azt is látjuk, mintha egy előrevetítés lenne, hogy mi lesz majd öt éven belül az arcon: a melasma, a mély pigment nagyon mélyen kezdődik, ezt normálisan nem lehet látni, viszont ezzel a megvilágítással látható, hogy hol lesznek pár év múlva a foltok, amik ellen már most is lehet tenni. Ez tényleg hasznos dolog, mert olyanokat lát, olyanokat mond, amit szabad szemmel vagy nagyítóval sem venne észre az ember, így mindezt meg is lehet előzni általa.
Van-e olyan, vagy volt-e már olyan, hogy kijött, hogy nincs teendő az arccal – idősebb korosztálynál, akiknek néha érdemesebb megnézetni, hogy nincs-e teendő vele? Hát inkább... persze, ilyen is van, sőt van, akinek az átlagnál minden minősége jobb. És akkor elmondja, nyilván megkérdezhető, hogy mit csinál, mire figyel, vagy hogy semmit, ilyen egyszerűen.
A kedvenc funkcióm egyébként az, hogy egyrészt nagyon szeretem, hogy objektív paramétereket mér, tehát nem csak egy fotót látok, hanem egy szám is megjelenik, amiből tudom, hogy 50-es a populáció átlaga, és hogy az illető rosszabb vagy jobb állapotban van-e, és ez mind a tíz minőségben megnézhető. Ebből kapunk egy pókhálóábrát, ami megmutatja, melyik az a tulajdonság, amiben rossz irányba kilóg a sorból, és amivel érdemes foglalkozni ahhoz, hogy szép, harmonikus legyen az eredmény. Tehát ha valaki jön, aki nem elégedett az arcával, de nem tudja pontosan megfogalmazni, miről van szó, ezzel a készülékkel felmérjük az állapotát, és meglátjuk, hogy neki mondjuk a pigmentációval kellene foglalkozni, vagy a hajszálereivel, vagy a pórusokkal, mert ez az, ami rontja az összképet. Amikor ezt kijavítottuk, eljöhet egy újabb vizsgálatra, és megnézzük, hogy most már szép harmonikus-e a dolog, vagy valami más tört előtérbe, mert a többi már annyit javult. Tulajdonképpen így, lépésről lépésre, mindig egyre fiatalabb és jobb megjelenést tudunk elérni.
Megtörtént a diagnosztika, jönnek a kezelések. Az ember rengeteget olvas az interneten, lát a Facebookon, TikTokon, Instagramon képeket, videókat különböző gépekről, kezelésekről – frakcionált lézer, IPL, valamilyen fagyasztásos módszer és még ki tudja hányféle gép és kezelés –, úgyhogy laikusként nehéz eligazodni abban, melyik kezelési forma az, ami mostanában trendi, divatos, és melyik az, ami valóban működik, és mondjuk az arc különböző gondjait, problémáit – akár a tágpórusokat, akár különböző öregedési folyamatokat – képes visszafordítani, szinten tartani vagy meggátolni. Nagyon fontos tudni, hogy az összes ilyen gépi kezelés az öngyógyítást használja fel: a szervezetnek van egy öngyógyító, regeneráló hatása, és azáltal, hogy valamiféle – nem letális, tehát nem a bőrt tönkretevő – ingert, apró ártalmat okozunk a bőrben, beindítjuk ezeket a folyamatokat. Az alapján, hogy mi a páciens problémája, más mélységben és más helyen kell ezt az ingert okozni, ezért van ennyi készülék és ennyi megoldás, mert soha nem egyetlen probléma okozza az öregedést vagy a rossz kinézetet az arcon – ezek mindig kombinálódnak. Célzottan ezeket tudjuk kezelni akár a frakcionált lézerrel, akár a villanófénnyel (IPL), akár rádiófrekvenciás készülékkel, amely lehet olyan, hogy csak kívülről hat, de lehet mikrofókuszált is, amely tűvel együtt működik – tulajdonképpen egy komplex kezelési rendszerünk van. Fontos tudni, hogy mi a gond, mit akarunk elérni vele, és ennek megfelelően kell a megfelelő készüléket kiválasztani – ez egy nagyon fontos mondat: tudni, mit akarunk, és az arra megfelelő gépet kiválasztani. A technika nagyon-nagyon fejlődik ebben, ezt a kollégáknak is folyamatosan nyomon kell követniük, és ha az elmúlt 5-10 évet összehasonlítjuk, egyre csodálatosabb gépek kerülnek ki, amelyek bőven felülmúlják az eddig elérhető kezelési eredményeket. A bőség zavarával is küzdenek a szakemberek, hogy melyik teljesítményű gépet mire használják, mert ezek akár kombinált gépek is lehetnek.
Most beszéljünk a legtipikusabbakról: a frakcionált lézerről és a villanófényről, hogy mire valók, mit tudnak csinálni? A frakcionált lézer általában egy széndioxid lézer. A széndioxid lézernek a víz a szubsztrátuma, ami azt jelenti, hogy a vízben nyelődik el – itt a hőhatással dolgozunk. A frakcionált lézer lényege, hogy – innen a neve – apró, pici pontokat szúr bele a bőrbe, mintha egy cipzár lenne belevarrva: ahol beszúr, ott egyből kicsapódik a kollagén, kialakul egy kis feszesedés, a környezete pedig felmelegszik, és ez a hőártalom indítja el a szervezet öngyógyító képességét. A frakcionált lézer nem megy mélyre, a felületen dolgozik, ezért nagyon jól lehet vele a felületet egyenletesebbé, feszesebbé tenni, és a bőr textúráját is nagyon jól tudja változtatni. Ha például van egy heg, ami csúnya, vagy valamiért nem néz ki jól, és bár már rendben van, de mégis valahogy a textúrával van gond, a frakcionált lézerkezeléssel el lehet érni, hogy a heg ott lesz, látszani fog, de nem lesz zavaró – ezt köznyelvi szóval úgy is lehet mondani, hogy tompítani tud rajta. Illetve a bőrfelszín feszességét is nagyon jól tudja javítani: ha valakinek megereszkedik az arca, annak több oka lehet, és ilyenkor mindig a térfogat és a felület közötti harmóniát kell nézni. Ha valami megereszkedett, akkor vagy kifogyott alatta a térfogat, vagy a felület lett nagyobb, megnyúlt. Ebben nagyon jó a frakcionált lézer: hogyha valakinek sok a bőre, azt valamennyire lehet csökkenteni – anélkül, hogy ez nyilván felérne egy arcfelvarrással –, de lehet a felületet feszesebbé tenni, és ezáltal a megereszkedést csökkenteni. Így egy nagyon jó textúrájú, kisebb pórusokkal rendelkező, kicsit feszesebb bőrt kapunk eredményül.
Fontos tudni viszont, hogy a széndioxid lézeres kezeléseket – általában a lézerkezeléseket – napmentes időszakban célszerű csinálni, úgyhogy nemsokára indul is a szezonja: október-novembertől kezdik el ezeket a kezeléseket, és tavasszal abbahagyják. Van-e ennek látható nyoma a kezelés után, amíg várjuk az eredményt – idézőjelben „égési sérülések”, amik miatt otthon kell maradni egy picit, vagy nem? A széndioxid lézer nagyon-nagyon hatékony eszköz: ha maxra van állítva, akár 20-30 spatulát is át lehet vele lőni egyetlen pöttyentéssel, ha úgy van beállítva, de ezt a végletekig lehet finomítani. Attól függ, hogy mi a cél, amit el akarnak érni, hogy mit beszélnek meg a pácienssel arról, mit szeretne elérni, illetve mit tud elviselni: lehet, hogy csak enyhe bőrpír látszik, vagy még az sem, egészen addig, hogy valóban lehámlik a bőr, és ez egy kéthetes folyamat, amíg újra felépül – olyan, mint amikor valaki lehorzsolja a könyökét, és az nedvesedik. Ha nagyon intenzív egy széndioxid lézerkezelés, akkor el lehet érni, hogy a végén gyakorlatilag egy nedves felületű arc lesz, amin kialakul egy fibrinréteg, ami aztán lehámlik, és közben az egész beduzzad – ez körülbelül egy hétig nagyon látványos, kellemetlen állapot, utána viszont nagyon-nagyon jó eredmény látható. De ugyanezt el lehet úgy is érni, hogy csak bőrpír van, ilyenkor viszont több kezelést kell egymás után beütemezni.
Milyen más lehetőségek, kezelőgépek vannak még, amik népszerűek? Vannak rádiófrekvenciás készülékek is – a rádiófrekvencia szintén melegítéssel dolgozik, tehát a hőhatást használja. Van olyan típus, amelynek a kezelőfeje kívülről, a bőrön keresztül hat, és ki lehet választani, hogy milyen mélységig kezeljen – a fejtől függ, hogy milyen mélységbe hat, akár a zsírrétegig is, vagy csak a bőr felszínéig. Illetve vannak mikrofókuszált rádiófrekvenciás készülékek is, amelyeknek a kezelőfejében általában 36 darab tű van: ezek között alakul ki a rádiófrekvenciás mező, amely megmelegíti a szövetet, és kollagénindukcióra, azaz kollagénképződésre serkenti a bőrt. Ettől is feszesebb lesz a bőr, hasonlóan a frakcionált lézerhez, csak ennél a mikrofókuszált rádiófrekvenciánál sokkal enyhébbek a mellékhatások, sokkal lágyabb a gyógyulás, viszont az eredmény is valamivel visszafogottabb. Ezt lehet kombinálni hatóanyag-bevitellel is, mert mivel a kezelés már úgyis behatol a bőrbe, ezen keresztül orvosi tisztaságú hatóanyagot is be lehet vinni kívülről, így a hatás tovább erősíthető.
Mit lehet prognosztizálni, mondjuk tíz év múlva, hol fog tartani a plasztikai, illetve a szépészeti iparág ennek a szegmensének, az ilyen gépekkel történő non-invazív kezeléseknek a része – meg lehet-e jósolni, mik lesznek tíz év múlva? Egyre kevésbé invazív műtétek lesznek, tehát háttérbe szorulnak a műtétek – most is nagyon-nagyon csökkent már a beavatkozások indikációja. A biológiai kutatások is egyre jobban előrehaladnak, és egy csomó mindennel – akár szájon át szedhető készítményekkel is – javítható lesz a bőr minősége, ilyenek például a kollagén- és hialuronsav-készítmények. Mindenképpen az lesz a jövő, hogy a sebészet nyilván megmarad, mert vannak olyan területek, amelyeket muszáj operálni, de szűkül az indikáció. Az általános sebészetben is egyre kevésbé invazív műtétek vannak: a laparoszkópos technika ma már nem új dolog, de régen még nagy műtétnek számított például egy epehólyagműtét, nagy metszéssel – most már a nagy hasi műtétek jó része is mehet laparoszkóposan. Mindenképpen az invazivitás csökkenése lesz az irány. Erről, illetve az invazív beavatkozásokról – amikor már előkerül a szike – majd egy következő adásban is beszélnek még: a különböző kisebb műtétekről, szemhéjplasztikáról, arcemelésről és minden olyan dologról, ami a bőrfölösleg eltávolításával és a plasztikai sebészet területével kapcsolatos.
A műsor végéhez közeledve a házigazda elmondta, hogy a vendégeit mindig meg szokta kérdezni – ahogy Polgár Tibi barátját is, aki autószerelő –, hogy milyen feladatok várják aznap a műhelyben, és most Dr. Szabó Szilárdot kérdezte meg, hogy az ő „műhelyében”, akár a műtőben, akár a rendelőben, milyen esetek, feladatok várnak rá a mai napon. A doktor elmondta, hogy biztosan lesznek kisebb műtétek, bár konkrétan csak azt tudta, hogy este hétig dolgozik majd. A kisműtét nála a szemhéjplasztikáig bezárólag apró bőrelváltozások és daganatok eltávolítását jelenti – itt, Székesfehérváron altatásos műtéteket nem végeznek, azokat a klinika Budapesten tartja, így épült fel a működésük. A mai napra hegkorrekció, több feltöltés és botoxkezelés, valamint sok varratszedés várt rá azoknál a pácienseknél, akik visszajönnek kontrollra – tehát biztosan lesz tű a kezében párszor a nap folyamán, körülbelül annyira, mint amennyire megszokta már egy mobiltelefont a kezébe venni. Zárásként a házigazda jó munkát kívánt, és jelezte, hogy jövő héten újabb témákkal és kérdésekkel várja vissza a doktort; a hallgatókat arra kérte, hogy a közvetítés alatt vagy a Vörösmarty Rádió Facebook-oldalára elküldve nyugodtan küldjék kérdéseiket, amiket majd feltesz a doktor úrnak. Megköszönte, hogy a doktor ott volt, és a jókívánságát is, majd a műsor folytatódott.
