A beszélgetés két fő témát érintett: a fényvédelem fontosságát ősszel-télen, és az alsó szemhéjplasztikát. Dr. Szabó Szilárd elmondta, hogy tudományos vizsgálatok szerint a fényvédő a bőröregedés egyetlen bizonyítottan hatásos megelőzője, és hogy nem csak a napfény, hanem a mesterséges fényforrások, például a LED-lámpák és a monitorok UVA-sugárzása is öregíti a bőrt — ezért az SPF faktor mellett a PA-jelölésre (amely az UVA elleni védelmet mutatja) is érdemes figyelni. Kiemelte, hogy a szemhéj bőre különösen vékony és érzékeny, ezért sokan kihagyják a fényvédelemből, pedig éppen itt látszik meg leghamarabb az öregedés.
A második témakörben arról volt szó, hogy az alsó szemhéjplasztika leggyakrabban esztétikai indikáció — fáradt tekintet, táskás vagy karikás szem miatt merül fel —, de fontos előtte kizárni a háttérben álló egyéb egészségügyi okokat, és felmérni az alsó szemhéj tartását, mert nem megfelelő esetben kialakulhat az úgynevezett ektrópium (a szemhéj kifordulása). Elhangzott, hogy a mai gyakorlatban a műtét során inkább a zsírszövet átrendezése dominál a bőrkivétel helyett, és hogy töltőanyag vagy zsír alsó szemhéjba juttatása a terület vékonysága miatt kockázatos lehet. A beszélgetésből az is kiderült, hogy ez a műtéttípus technikailag igényesebb, nem mindenkinek javasolt, és alapos egyéni mérlegelést igényel.
Fontos téma a mai napon itt a Vörösmarty Rádióban, nálunk a Jó reggelt Fehérvárban. Bőröregedés témában érkezett egy kérdés, és Erika mondta, hogy mindenképpen kérdezzem meg dr. Szabó Szilárd plasztikai sebészt, hogy hát vége van már a nyárnak, lassan a hűvösebb szelek is járnak, és hát ilyenkor is fontos-e az, hogy kenjük magunkat fényvédővel a bőröregedés megakadályozása miatt, vagy ilyenkor már annyira nem fontos. És ezt említettem már dr. Szabó Szilárdnak, mikor megérkezett, és mondta, sőt, nagyon fontos, sőt, egy csomó mindent tud még mondani olyat, amit nem is hallottunk. Köszöntelek, szia! Örülünk, hogy itt vagy. Na, mi a helyzet?
Mondtál nekem egy érdekes dolgot erről, hogy persze, hogy fontos, hogy kenjük, de mondtál még egy csomó minden mást, hogy történtek vizsgálatok, rengeteg olyan tudás van már a birtokunkban, a ti birtokotokban, amiről mi, mondjuk, emberek, akik nem ezzel foglalkozunk, még nem is hallottunk, hogy mik ezek.
Hát például volt egy fotó, ami bejárta a világsajtót annak idején, ez még a New England Journal of Medicine-ben jelent meg. Egy 69 éves kamionsofőrről van szó, akinek a bal arcfele 20 évvel idősebbnek látszott, mint a jobb oldali, és ezt csak azzal tudták magyarázni, és hát ez igazolódott, hogy ugye a szélvédő védte az UV-sugárzástól, az oldalablak viszont nem, vagy akár nyitott ablakot használt, és óriási különbség volt.
Aztán több kutatást csináltak ebben a témában, és gyakorlatilag volt, hogy közel ezer embernek a felméréséből történt, hogy kik azok, akik naponta használnak fényvédőt télen-nyáron, illetve kik azok, akik nem, és azt tapasztalták, hogy 24% különbség volt, tehát jelentős különbség volt azok között, akik használtak fényvédőt az öregedésben, illetve akik nem. És tulajdonképpen ez a kutatás igazolta azt is, hogy az egyetlen bőröregedés-gátló módszer, amiről igazolni tudták, hogy öregedésgátló hatása van, az a fényvédő volt. Ellentétben például a béta-karotinnal, ahol semmi különbséget nem tapasztaltak a karotinszedők és nem szedők között az öregedésben. Tehát az egyetlen igazolt öregedésgátló módszer ma a fényvédő, amit tudományosan is igazoltak. Tehát akkor mindenképpen télen-nyáron használjuk a fényvédőt.
Érdemes arcra, meg nyilván azokra a területekre is — hát, mindenhova. Érdekes egyébként, hogy nem csak a napsütés, hanem például a LED-lámpáknak, a monitoroknak is van UVA-sugárzása, és az UVA-sugárzás az, ami öregíti a bőrt, nem az UVB — a készítményeken pedig az UVB faktorát jelölik, tehát az SPF faktor az UVB-re vonatkozik. Arról nem is beszélve, hogy a teszt során használt dózis a többszöröse annak, körülbelül négyszerese annak, amivel tesztelnek mondjuk egy SPF 50-es krémet — ott négyszer annyit tartalmaz a tesztelés, mint amennyit mi a bőrünkre kenünk.
És akkor mi a megoldás? Van egy másik jelölés, a PA is, hogy hány pluszos, ott jelölik az UVA-sugárzás elleni védelmet. Az öregedéstől valójában ez véd meg, tehát érdemes arra is figyelni, nem csak az SPF faktorra, hanem erre a PA-ra. Logikus egyébként, mert akkor ez is legalább olyan fontos, mint a másik, sokaknak. Akkor miért nem jelölik ezt is jól meglátható helyen, ami egyértelmű a honpolgár számára? Szerintem az Unióban kellene erre figyelni, nem tudom, de ezek az információim, hogy rajta kell lennie, tehát ha én nem is kerestem még, de meg kell találni. Nekem is van fényvédőkrémem, és nekem csak az van rajta egyértelműen látható módon, amit te is most mondtál, említettél — ez pedig hát valahogy lecsúszott, hogy nem ellenőriztem a krémemen is a PA-t. De egyébként rajta kell lennie. Keresni kell.
És érdekes dolog ez a bőröregedés, meg mondtad is az adás előtt, hogy ha bekeni magát valaki fényvédővel, akkor mindenhol megteszi, de pont ott, amiről majd beszélünk a mai napon, mint az alsó szemhéjnál, azt már nem keni be alaposan, pedig itt nagyon vékony a bőr, és így hajlamosabb hatékonyabban öregedni. Igen, tehát itt a legvékonyabb, a bőr legérzékenyebb, a legtöbb kozmetikumon rá is írják pont az érzékenység miatt, hogy ne használják. Az emberek azért nem szokták a fényvédőt sem az alsó, sem a felső szemhéjon használni, talán még a felsőn igen. Viszont ez a legvékonyabb, legérzékenyebb bőrünk, és egyébként az öregedés jelei is itt látszanak meg legelőször. Pont tegnap is volt egy olyan konzultáció, ahol kimondottan ez volt az a terület, ahol látszott a kor. Igen, ez sok embernél így van.
Van, akinél ezt gyorsítja is, hogy nem használ fényvédőt, illetve nem feltétlenül az egészséges életmódra hajazó szokások vannak a hétköznapjaiban — gondolok itt az alkoholra, a dohányzásra, ami még jobban ráerősít erre.
És ekkor térünk rá, hogy egyik fő témánk lesz az alsó szemhéjplasztika. Ha valaki úgy érzi, hogy fáradt a tekintete, táskás a szeme, karikás a szeme, akkor jöhet szóba, és érdemes megfontolni az alsó szemhéjplasztikát. Ugye ezek a fő indikációk általában, nyilván lehet egészségügyi oka is, de amikor a kinézet alapján nézzük, akkor ez az egyik legfontosabb szempont. Igen, általában vagy a beesettség, vagy a táska — van, akinek ilyen táska van —, viszont nagyon fontos differenciáldiagnosztikailag elkülöníteni az egyéb problémáktól, tehát nagyon gyakran van, akinek mondjuk ödémásan dúzzad a szeme, akkor lehet mögötte más probléma, akár autoimmun folyamat is a háttérben. Tehát mindenképpen érdemes egy kivizsgálást indítani, főleg ha egyoldali és hirtelen jelentkezik, akkor mindenképpen kivizsgálás szükséges még a műtét előtt, vagy hát nem is biztos, hogy a műtét lesz a megoldás.
Ha viszont a műtét a megoldás, akkor az illető elmegy konzultációra. Ott mi történik egy ilyen konzultáción? Az orvos megnézi, nyilván kérdezget, elmondja a várható kimenetet, esetleg van-e olyan szemléltető lehetőség, hiszen ma már rengeteg jó, szuper program van, van ilyen szemléltető program is, ami megmutatja, hogy ilyen volt és ilyen lesz, vagy ilyen eredményt lehet elvárni — hogy néz ki egy ilyen konzultáció. Hát ezek ilyen manipulációk, ezekben én annyira nem hiszek, szemhéj esetében nem is használunk ilyet egyébként a szemhéjműtéteknél.
Amit érdemes megfigyelni: a szemhéjplasztikának egyik nagy rizikója az, hogy ha bőr is kivételre kerül, akkor kifordulhat a szemhéj, ezt ektrópiumnak hívjuk. Tulajdonképpen bárki megnézheti a tükörben, hogy ha megfogja az alsó szemhéját és lefelé húzza, mennyire erős ez az alsó rész. Ez egy nagyon fontos szempont. A legegyszerűbb vizsgálat, ha valaki belenéz a tükörbe szemközt, szemmagasságban, és megnézi, hogy a szivárványhártya, tehát a szem színes része alatt látszik-e a fehér rész olyankor. Magyarul az alsó szemhéj eltakarja ezt a fehér részt, ezt úgy hívják, hogy szkléraszó — tehát hogy a szkléra, a fehér rész, látszik-e. És akinek ez szembenézve a tükörrel jól látható, ott már eleve gyanús, hogy gyenge neki a tarzusznak hívott alsó szemhéjterület. Ilyenkor mindenképpen rizikósabb az alsó szemhéjplasztika, mert ha még ráterhelünk, előfordulhat az úgynevezett ektrópium. Ha kifordul az alsó szemhéj, az egyrészt nagyon csúnyán néz ki, természetellenesen, másrészt egészségi problémát is okozhat, mert folyamatos szemszárazság lehet belőle — tehát azért nagyon óvatosan kell eljárni. A műtét során egyébként meg tudjuk ezt a tarzuszt erősíteni, van egy olyan része a műtétnek, amikor ezt erősítjük, de mindenképpen figyelmeztető jel lehet.
Másik fontos dolog, hogy manapság már nem annyira a bőrkivétel dominál, hanem inkább a bőr alatti zsírnak, izomzatnak a rendbetétele. Igen, tehát van a finomabb megoldás, a bőrkivétel — ezt hívják skin pinch-nek, valami ilyesmi a neve —, meg van, amikor tényleg jobban belemennek ennek a mélyebb rétegébe, és akkor nyilván az alsó zsírréteggel foglalkoznak, annak az átrendezésével. A kivétel valójában ma már nem jó megoldás — a bőrkivétel régebben valóban kivétel volt, és ebből lettek az ilyen nagy, beesett, karikás szemek. Ez manapság már nem nagyon megy, hanem inkább az történik, hogy átrendezzük ezt a zsírszövetet. Tehát nem eltávolítjuk, hanem átrendezzük: egyrészt táskát okozhat, ahol többlet van, illetve hiányként jelenik meg máshol, és a műtét során, miután az izmokat rendbe raktuk, utána erre a területre szépen el tudjuk osztani az ott lévő zsírszövetet, kiegyenlítve a két oldalt.
Így van. És tulajdonképpen ez a mély rész mindig megvan a szemhéjplasztikánál, csak az a kérdés, hogy bőrből veszünk-e ki, vagy nem, és ha igen, akkor mennyit. Ez nekem — ugye beszéltünk a felsőről, meg a szemöldökemelésről — bonyolultabbnak hangzik, és kicsit komplikáltabbnak. Ez így van egyébként szakmailag? Igen, igen, ez igényesebb technikát igényel, illetve a szövődmény lehetősége is nagyobb emiatt, illetve a lábadozás is egy picit talán hosszabb, mint a felső szemhéjplasztikánál. Tehát ez indokoltabb esetben jön szóba — nyilván mindegyik indokolt esetben történik —, de ez még jobban megfontolás tárgyát képezi. Igen, igen, igen. Egy felső szemhéjplasztikát szinte bárkinek meg lehet csinálni, mert mindig javítja az eredményt, az alsónál viszont nagyon-nagyon sokszor kontraindikálunk. Tegnap is volt ilyen, amikor nem — tehát ahhoz már tényleg megfelelő indikáció kell.
Szokott lenni, hogy hallottam, mostanában nagyon divatban van az alsónál, hogy valami saját testzsírral töltik fel, és akkor az árkokat, vagy ha valakinek nagyon táskás a szeme, oda lehet alátölteni valamilyen töltőanyagot, és az így kiegyenlíti, talán optikailag kisebbíti a táskát — de olyat is olvastam, hogy ez meg azért nem jó, mert ott a bőr ezáltal megnyúlhat, és ha a hatás elmúlik, akkor pedig még lógóbb lesz a bőr. Itt nem a nyúlás a lényeg, hanem hogy nem elég finom az a zsírszövet, amit át tudunk oda ültetni. Tehát az alsó szemhéjba nagyon ritkán töltünk. Ha igen, van egy-két termék, amit kimondottan erre valónak hirdetnek, de zsírt én soha nem töltök alsó szemhéjba, mert más a textúrája. Pici egyenetlenség van, nagyon-nagyon vékony bőr van ott, és alatta rögtön az izom. Ha oda betöltünk zsírt, az nagyon természetellenesen tud kinézni, főleg, ha nem is lesz egyenletes. Arról nem is beszélve, hogy az alsó szemhéjon az izom fölött közvetlenül a bőr van, nincsen bőr alatti zsírszövet. Oda, ha töltőanyagot is beviszünk, akkor vagy szövődmény lehet, vagy egy kockázata van annak, hogy a hialuronsav rengeteg vizet köt meg. Ha én beadok oda hialuronsavat, akkor azért megvan az ödéma kockázata, tehát hogy a vízkötés miatt ödémás lesz a terület. Másik, hogy van egy fizikai jelenség, amit tyndall-effektusnak neveznek, az pedig arról szól, hogy a kolloidok a mögöttük lévő fényt felerősítik, és ha beadunk kolloidot, tehát hialuronsavat erre a területre, akkor megvan annak a kockázata is, hogy a mögötte lévő izomrész, az az ilyen vöröses-lilás szín, ezáltal átütődik a bőrön. Tehát nagyon-nagyon óvatosan, nagyon kevés anyagot használunk, ha egyáltalán kell alsó szemhéjat tölteni.
Nagyon sok minden van, ahogy egyre haladunk előrébb a műsorban, tényleg amire figyelni kell, amit szem előtt kell tartani nektek, és jóval bonyolultabb. Ez ugye kívülről úgy néz ki az embernek, hogy az orvosok megcsinálják a lehető legjobb tudásuk szerint a lehető legmodernebb technikával, de hát egy csomó finomság van benne. Ez olyan, mint egy felújítás, mint egy fürdőszoba-felújítás — gondolsz valamit, de a vége mindig költségesebb lesz, más lesz, bonyolultabb lesz az egész, vagy mint egy költözés, vagy valami, ugye? Hát ugyanilyen ez is, hogy itt azért rengeteg dolgot mérlegelni kell, és szem előtt kell tartani, hiszen egy embernek a kinézete, lelki világa, élete nagyon-nagyon sok mindentől függ — ha nem szó szerint is az élete, de valamilyen átvitt értelemben mégis, mert itt az élet a tét. Úgyhogy hát itt nagyon sok minden van.
Hogyha nagyon sok minden van, és lassan a műsor vége felé közeledünk, megkérdezem, mint mindig: na, a mai napon milyen napod lesz? Mondtad, hogy körülbelül 30 páciens van beírva a mai napra. Hát most kevesebb lesz, szerencsére, két megbeszélésünk közben, de tényleg van 10 óránk, általában reggel 9-kor kezdünk, és este 7-ig tart, úgyhogy pontosan ki van osztva, hogy átlagban egy páciensre 20 perc jut — de ezekben benne vannak azért a varratszedések, a kontrollok is, amikor visszajönnek. Tehát akkor van tennivaló, nincs maradás a mai napon. Hát én köszönöm, hogy itt voltál ennek ellenére, és akkor jövő héten várlak vissza természetesen. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen neked, hogy itt voltál.
