Dr. Szabó Szilárd plasztikai sebész, a Face and Soul Arcklinika alapítója a Vörösmarty Rádió 99,2 reggeli adásában szakértő vendégként beszélt az injektábilis töltőanyagokról: a hialuronsavról és a saját testzsíros feltöltésről. Elmagyarázta, hogy a hialuronsav – szemben a Botoxszal, amely az izmokat lazítja el – térfogatot pótol, és ma már szintetikus, teljesen természetazonos anyagként allergiás kockázat nélkül alkalmazható. Szó volt a kereszkötött (klasszikus, 9–18 hónapig tartó) és a nem kereszkötött, úgynevezett skinbooster jellegű hialuronsavak közti különbségről, amelyek inkább a bőr és a sejtek működését serkentik, mint térfogatot pótolnak. Kitért a saját zsírral történő feltöltésre is, amelynek előnye, hogy teljesen saját anyagról van szó, és az átültetett zsírszövetben lévő őssejtek regenerációs hatást is kifejthetnek. Beszélt arról, hogy minél előbb foglalkozik valaki az első ráncokkal, jelekkel, annál kisebb beavatkozással és költséggel érhető el jó eredmény, és hangsúlyozta, hogy a kezelés célja mindig a páciens saját elképzelésének, igényeinek a megértése és kiszolgálása. Az adás zárásként jelezte, hogy a nézők kérdéseket írhatnak a Facebook-videó vagy a poszt alá, amelyekre a következő adásban válaszol, ahol a téma az anyajegyek és egyéb bőrelváltozások eltávolítása lesz.
Plasztikai sebészet, különböző szépészeti beavatkozások, erről beszélünk szerdánként itt a Vörösmarty Rádióban a 99,2-n. Velünk van a stúdióban dr. Szabó Szilárd, plasztikai sebész – köszöntelek ismételten. Köszöntelek én is. Örülünk, hogy itt vagy nálunk ismételten a rádióban. Előző héten beszéltünk a Botoxról, hogy rengeteg félreértés van azzal kapcsolatban, vannak-e mellékhatásai, mire jó, és nagyon sok mindent mondtál, említettél arról, hogy tényleg mire jó ez a kezelés. Megbeszéltük, hogy a témavonalon megyünk tovább, akkor szintén maradjunk az arcnál és a különböző ilyen típusú kezeléseknél, szépészeti beavatkozásoknál, ez pedig a különböző feltöltések: hialuronsav, saját testzsíros feltöltés, és gondolom még számos lehetőség van.
A legnépszerűbb talán az, amit azok is tudnak, akik nem érdeklődnek a plasztika iránt, hogy van ilyen, hogy hialuronsav. Vannak ilyen krémek is, amik állítólag működnek, de gyakorlatilag nem lenne ráncos ember, hogyha ezek működnének – tehát marad a feltöltés. Erről azt kell tudni, mi az, amit érdemes tudni, meddig tart, kinek ajánlott, kinek nem ajánlott, pár hit, illetve tévhit a folytatásban.
Múltkor nagyjából tisztáztuk, hogy a Botox és a hialuronsav egy teljesen más vonal: a Botox csökkenti az izomműködést, ezáltal a mimikai izmokat lazítja el, azokat, amelyek az arci ráncokat okozzák, és ez elsimítja a bőrt. A töltőanyagok viszont térfogatot pótolnak. Ezeknek a leggyakoribb képviselője maga a hialuronsav, ami egyébként a normál kötőszövetnek egy teljesen természetes összetevője. Ezek most már szintetikusan kerülnek előállításra, ami azt jelenti, hogy az allergiás reakciók kizártak. Amikor elkezdték a hialuronsavas töltést, akkor még állati eredetű, kollagénnel kombinált hialuronsavval töltöttek, és ott volt esélye annak, hogy túlérzékenységi reakció vagy ilyesmi kialakuljon – ez most már nincsen. A lényeg az, hogy teljesen természetazonos anyag, ami rengeteg vizet tud megkötni: a saját térfogatának többszörösét, akár százszorosát tudja megkötni vízzel, tehát ezáltal a bőr vízteltségét és térfogatát tudja pótolni. Az öregedésnek egyik legjellegzetesebb jele az, hogy fogynak a térfogatok, főleg az arcon, mindenhol a testen, de az arcon a legfeltűnőbb.
Sokan isznak kollagént erre, bár ennek a hatásáról vannak fenntartásai – valaki esküdözik rá, hogy azóta szép a bőre, fiatalodott, de ezt nem mindig veszi észre az emberen, megmondva őszintén. Lehet, hogy jó valamire a kollagén ivása, de lehet, hogy nem annyira hatékony, mint a közvetlenül a területre, célzottan injektált anyag. Az, hogy mennyire hatékony egy kezelés, az attól függ, hogy mi a cél vele – mindig fontos, hogy mit célzunk meg. Amit injekcióval adunk, az egy lokális kezelés: nagyon hatékony, hogy egy adott helyre beadjuk a hialuronsavat, és ott térfogatot pótol. Van egy másik vonal is, ez már a skinboosterek vonala, ami viszont a bőr, illetve a kötőszövet minőségét javítja, itt nem a térfogat a cél.
A hialuronsav hosszú láncokból áll, és az egyik fontos szempont, hogy közöttük van-e kereszkötés vagy nincs. A lényeget úgy kell elképzelni, hogy vannak hialuronsav-láncok, és vannak olyan készítmények, ahol ezek között nincs kereszkötés, azaz a láncok önállóan vannak. Ezek nagyon rövid időn belül felszívódnak, viszont biostimulációt végeznek, vagyis aktiválják a sejteket. Ezt nem is töltésnek hívjuk, inkább skinboosternek, tehát bőrminőség-javító kezelésnek. Az utóbbi években nagyon eltolódott ebbe az irányba az injekciós kezelések többsége. Régen úgy ment, hogy jön valaki, hialuronsavval feltöltjük, kap egy kis töltést – de ha nem jó a tervezés, akkor bizonyos jellegzetes, kiváltozott arcok alakulnak ki, és egy idő után nagyon egyforma lesz mindenki. Manapság inkább afelé mennek el a töltések is, hogy a nem kereszkötött hialuronsavakat is használjuk, amelyek a sejtek fiatalkori működését állítják helyre: aktiválják azokat a sejteket, amik újabb sejteket képeznek – zsírsejtet, izomsejtet, akár csontot, kötőszövetet –, és így az, amit az idő elvitt, azaz a térfogatcsökkenés, teljesen természetes módon pótolható.
A másik vonal a kereszkötött hialuronsav, a klasszikus töltés, amit tűvel végeznek. Vannak már olyan hialuronsav-készítmények is, kapszula formájában, amelyek közel 100%-ban felszívódnak és hasznosulnak a szervezetben – nem kerülnek lebontásra, nem allergizálnak, hanem egyszerűen a szervezetet tudjuk elárasztani hialuronsavval, ami az ízületekben, a nemi szervekben, a hüvelyi hártyán, a prosztatán is jótékony hatást fejt ki. Esztétikai célból adva ezek a jótékony hatások tulajdonképpen „mellékhatásként” is megjelennek, például hogy az ízületek kevésbé fognak fájni. Tehát az injekciós kezelések lokálisak és ott hatnak nagyon jól, míg a szájon át szedhető hialuronsav vagy kollagén az egész szervezetben, a kötőszövetben épül be, és az egész szervezeten javít.
Egy tipikus eset: valakinek barázdált az arca, és szeretne feltöltetni. A technika, amit a tévében vagy videókon is látni szoktunk, az, hogy tűvel injektálják be a sűrű anyagot. Ami ezzel kapcsolatban felmerül, egyrészt az, mennyire fáj, másrészt hogy meddig tart a hatás. A kereszkötött hialuronsav hatása általában 9–18 hónapig tart, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt lebomlik az anyag, de nem nyom nélkül, mert a kötőszöveti állományt is javítja. Az a tapasztalat, hogy ha valaki először érkezik ilyen töltésre és valóban van mit pótolni rajta, akkor sokkal nagyobb anyagmennyiséggel dolgoznak az első alkalommal vagy első néhány alkalommal, majd amikor időnként – fél évente, évente – visszajön, akkor már csak az után pótolandó mennyiséget kell beadni. Az, hogy mennyire fáj egy kezelés, nagyon egyedi: függ attól, melyik területet kezelik, ki mennyire érzékeny, akár a hormonális státusztól, attól, mennyire fáradt vagy pihent valaki, sőt a kezelt területtől is – lehet, hogy az egyik szúrást valaki kellemetlennek érzi, a másik szinte nem is érezhető.
Szóba került, hogy durvább eszköznek tűnhet a tű, de kanüllel is végeznek kezelést, amikor nagyobb mennyiséget kell bejuttatni egy adott területre. A kanül lényege, hogy nagyon kímélő: az éles tűnek hegye van, és haladás közben akár eret vagy ideget is meg lehet sérteni vele. Ha kanült használnak, akkor csak a bőrt szúrják át egy vékony tűvel, a kanül vége tompa, és csak oldalt van rajta egy nyílás, így biztonságosabb vele a kezelés végzése. Bár elsőre kényelmetlen elképzelni ezt a helyzetet, ha az ember látja a kezelés eredményét, hogy milyen jó lett, akkor a cél motivál. Ma már egyre többen – férfiak is – elviselik ezt, mert látják, hogy van hatása. Mindenki szeretne jól kinézni, dicséretet kapni, szép lenni, és ez szorosan összefügg a lelki és testi egészséggel is: ha az ember elégedett önmagával, az a lelki és testi jóllétére is kihat, és sokaknak nagyon sokat változik az önbizalma egy ilyen kezelés után – bár sokan, főleg férfiak, cikinek tartják ezt bevallani.
Visszatérve a saját zsíros testfeltöltésre: bizonyos területről leszívnak zsírt, és azt egy másik területre juttatják vissza. Ez egy kíméletesebb eljárás, mint a térfogatcsökkentő célú zsírszívás – általában fecskendővel történik a zsírvétel, hogy kíméljék a zsírsejteket, és ezt az anyagot előkészítve, töltőanyaghoz hasonlóan, egy kissé vastagabb tűvel injektálják vissza. A saját zsír előnye, hogy teljesen saját anyagról van szó: nem kell az anyagmennyiséget megfizetni, mivel azt a páciens „hozza magával”, csak a procedúrának van költsége, ellentétben az injekciós töltőanyagokkal, amelyeknél az árat ampullánként számolják. A leszívott zsírban őssejtek is vannak, és ha ezt a zsírt egy másik területre ültetik át, az adó terület tulajdonsága megmarad az átültetett szövetben is – klasszikusan így lehet a fejbőrön hajhagymát átültetni olyan területről, amely nem kopaszodik. Az arc területén az öregedéssel csökken a zsírszövet, de ha a hasról vagy más, normálisan nem fogyó területről ültetnek át zsírt, az megtartja ezt a tulajdonságát, így az idő múlásával kevésbé látszik rajta a fogyás. Az őssejtek emellett képesek a környezetet aktiválni is: volt olyan eset, amikor egy arcideg-bénulás miatt elsorvadt, legyengült izmot zsírral pótoltak, és az őssejtek hatására a mimikai funkció is részben visszatért, tehát az átültetett zsírszövet akár regenerációra is képes lehet. A hialuronsav körülbelül másfél év alatt felszívódik, míg a zsírszövetnek egy része megtapad, egy része nem – de ami megmarad, az tartósan ott marad. Ezek a különbségek a zsírtöltés és a hialuronsavas vagy egyéb töltőanyagos töltés között.
Mikor érdemes ezekkel elkezdeni foglalkozni? Amint valaki észreveszi magán, hogy egy kicsit barázdáltabb lett, vagy megjelenik az első olyan jel, hogy elégedetlen magával, már érdemes jelentkezni, mert kevesebb anyaggal, olcsóbban és könnyebben megelőzhetők a nagyobb gondok – hasonlóan, mint egy autónál: ha kopog, érdemes rögtön elvinni, nem akkor, amikor már minden kopog. Minél hamarabb jön valaki, annál enyhébb, kevésbé invazív megoldást lehet javasolni, akár orvoskozmetikai vagy gépi kezeléseket: lehet aktiválni a kollagéntermelést lézerrel, mikrofókuszált rádiófrekvenciával, vagy akár kozmetikumokkal is. Az sem mindegy, mikor kezdik „konzerválni” az állapotot: egy fiatal, 30 éves arcnál csak minimális változás szükséges, és nagyon sokáig megtartható az állapot, míg egy 70–80 éves arc esetén néhány évet vissza lehet hozni és azt konzerválni – ez azonban teljesen más minőség. Amikor valakit elkezd zavarni valami az arcán, akkor érdemes ezt megbeszélni, és ilyenkor általában nem a leginvazívabb eljárást érdemes először választani.
Fontos szempont, hogy a kezelés mindig a páciens saját igényét és elképzelését szolgálja, ne pedig az orvos saját ízlését. Természetesen van, amikor egy irreális elképzelést érdemes finoman korrigálni – ilyen esetekben inkább egy másik szakemberrel, például pszichológussal érdemes előbb beszélni –, de ha valaki valóban szeretne valamit, és attól érzi jól magát, az orvos feladata, hogy megértse, mi zavarja a páciens, és közösen alakítsák ki a legmegfelelőbb, optimális megoldást. A terápiás tervet együtt állítják össze, az orvos javaslatára, de úgy, hogy a páciens valóban elégedett legyen az eredménnyel, ne csak „elfogadja” azt. A cél soha nem az, hogy megoperáljanak valakit, hanem hogy jól érezze magát a bőrében – legyen szó feltöltésről vagy bármilyen más kezelésről. A páciensek gyakran sokat néznek az interneten, és egy konkrét kezeléssel érkeznek, de a folyamat mindig azzal kezdődik, hogy megbeszélik, mi a baj, mit várnak a kezeléstől, mekkora beavatkozást és költséget vállalnak, és ebből áll össze az optimális megoldás – ez biztosítja, hogy a páciens valóban elégedett legyen, ne csak megpróbálja elfogadni az eredményt.
Az injekciós töltőanyagok mellett léteznek más feltöltési technikák is. Vannak kollagén-indukciós készítmények, amelyek a bőr alatt egy sterilgyulladást hoznak létre, ami beindítja a kollagénképződést és egy hosszú hatású kötőszövet-kialakulást eredményez. Ezeknek is megvannak a maguk kockázatai: ha nem optimális a készítmény sűrűsége vagy a beadás helye, illetve ha az anyag elmigrál, akár kis csomók kialakulásához is vezethet. A skinboosterek is két vonalra oszthatók: van, amelyik a bőr sejtjeit aktiválja, és van, amelyik kötőszövetet képez. Az egyik típus egy nem kereszkötött hialuronsav, amely pár hét alatt lebomlik, de nagyon jó, azonnali frissességérzetet ad a bőrnek – ez a klasszikus „de kipihentnek nézel ki” hatás, anélkül, hogy az arc struktúráját megváltoztatná. A másik vonal, amikor kollagént képeznek, az tartósan, hosszú távon ott marad – ez viszont egy későbbi arcfelvarrásnál (faceliftnél) nehezítheti a sebész munkáját a szövet preparálásakor, de ettől függetlenül ez is egy jó és hosszú távú megoldást adó irány, csak egy teljesen más filozófia.
Az adás zárásaként elhangzott, hogy akinek a témában vagy bármilyen más plasztikai sebészeti kérdésben kérdése van, írja meg a Facebook-poszt vagy a videó alá, és a következő adásban ezekre választ ad a doktor. Eddig a Botoxról és a hialuronsavról volt szó, a következő héten az anyajegyek és egyéb arc- és testi bőrelváltozások – köztük veszélyes anyajegyek, bőr alatti csomók, daganatok, basalioma – eltávolítása lesz a téma, hogy hogyan működik ez, mire lehet számítani, és mennyire marad feltűnő a nyom. A beszélgetés végén jókívánságokkal és köszönettel zárták az adást, megköszönve a hallgatóknak és nézőknek, hogy követték a Facebookon élőben közvetített beszélgetést.
